Az ember, aki elismerté tette a szentesi úszó- és vízilabdasportot
(Dr. Haraszti Ervinre emlékezve)
A kezdet pontos dátumára már senki sem emlékszik, a történetekre is csak egy - alig ismert ballada utal.
Valamikor Kunszentmártonon egy állomásfőnök, fiai és barátai kezdtek el vízilabdázgatni az ottani holtágakban. Nádai Gézát a Vasúttársaság áthelyezte Szentesre. Sportszeretete megmaradt, lelkesen vezette az itteni úszókat.
Az elért eredményeknek, Nádai kitartásának és az akkori Igazságügyi Miniszternek köszönhetően megépült Szentes első uszodája, - ez az a medence, melyet ma 50 m-esnek nevezünk. Ebben az időszakban a vízilabda szakosztály mozgatórugója az idősebbik Nádai fiú - Nádai László volt. Vezető, szervező, edző és játékos volt egy személyben.
Nádai Géza (1890-1977)
A háború utáni időkben került Csongrádra egy fogorvos, aki az UTE evezős szakosztályában sportolt, de érdeklődött az úszó- és vízilabdasport iránt is. Ez érthető, ha tudjuk, hogy az UTE dunaparti csónakháza és az uszoda egy épületkomplexum. A két szakosztály sportolói közös öltözőkben öltöztek. Így Haraszti dr. sok sportbarátja tett szert, aminek a későbbiekben még nagyon sok hasznát látta.
Csongrádon rövid ideig dolgozott, - utána az akkori alispán ajánlására Szentesen kapott főorvosi állást az OTI-ban, valamint nyithatott egy magánrendelőt a Kossuth utcában. Egy szép napon megjelent Nádai László a rendelőben, és felkérte Haraszti Dr.-t, hogy vegye át a szentesi úszó- és vízilabda szakosztály vezetését és edzését. A vízilabdázáshoz azért értett - az evezős múlt ellenére -, mert a kor szokásához híven egy versenyző - így Haraszti is - több fajta sportot is űzött.
Haraszti Ervin
A fogorvos örömmel tett eleget a felkérésnek. Mivel a bajnokságban, az elinduláshoz feltételnek volt szabva, hogy a csapatnak legyen hivatalos vezetője - ami a szentesieknek nem volt -, így elintézte az OTSB-nél, hogy Nádai László minden vizsga nélkül megkapja az edzői oklevelet és a működési engedélyt. Ezután fanatikus és erélyes munkával nekilátott a csapat edzésének és vezetésének. Munkájának nemcsak az lett a gyümölcse, hogy a keze alatt lévő csapattal a Magyar Bajnokságban elindult, felkerült az első osztályba, hanem az is, hogy a sportvilág elismerte és megismerte Szentest.
Edzői és vezetői munkáján kívül nagyon sokat kellett hadakoznia a kor hatóságaival, politikájával. Szóvá tették, hogy csapatában sok, volt - múlt rendszerbeli - katonatiszt játszik. Miután ez a csapat kiöregedett, ezek a gondok is megszűntek. Sőt ez a kérdés annyira elavult, hogy megkapta az Érdemes Sportoló és a Kiváló Sportoló kitüntetéseket. Még a Pártba is be akarták léptetni.
Az akkor szokásos politikai átszervezések következtében a szakosztály elszakadt a Vasutas Sportegyesülettől. Haraszti Dr.-nak sikerült új "gazdát" szereznie: a Ferencváros "fiókcsapata" lett a Szentes; ez volt a Szentesi Kinizsi SE. Ez a korszak volt legtermékenyebb szakasza Haraszti Ervin sportpályafutásának. Ekkor volt az, mikor a "Hajrá Kinizsitől zengett az uszoda".
A Szentesi Kinizsi OB II-es csapata 1955-ben: dr.Haraszti Ervin, dr.Rébeli Szabó József, dr.Kulcsár Tamás, Horváth László, Dobossy Lajos, dr.Sipos Gábor, Mikó József, Kiss Ottó, guggolnak: Dongó László, dr.Filep Aladár, Szabó Róbert
Az edzői munkát Rébeli Szabó Józseffel, a csapat kapitányával közösen végezték. A szükséges adminisztratív munkát Kiss Ottó végezte hallatlan lelkesedéssel. Az idők folyamán a Kinizsi is megszűnt. Nem volt egyesület, aki átvehette a szakosztályt.
Végül Haraszti egyik régi barátja, Lengyel Károly, a Csongrád megyei Vízmű vezetője lett a névadó. Ezzel az edzés kérdése is megoldódott, hiszen az uszoda gondozójának a csapata lett a Szentes.
Haraszti dr. lánya halálos betegséget kapott. Az ország vezetése engedélyezte, hogy a híres és sikeres sportvezető külföldön gyógykezeltesse a lányát, sőt még 400 dollárt is kapott a költségekre. Ekkor irigyei, távollétében leváltották, "semmire sem érdemes" vezető "lett". Ez 1964 január 24-én történt. A Párt és a sportvezetés fő vádja az volt, hogy disszidálni készül. Ezzel a taktikával sikerült elérni, hogy ez igaz is legyen.
Lánya halála után Németországban, Essenben telepedett le. Egy véletlen során ott is kiderült róla, hogy köze van a vízilabdához. Felkérték, hogy legyen a helyi csapat edzője. Természetesen elvállalta. Ugyanazt az utat járta be német csapatával, mint Szentesen, ugyanúgy harcolt a felső vezetéssel, a bírókkal, ugyanolyan elszántsággal agresszivitással edzette csapatát, mint itthon. Még idegenben sem tudott elszakadni szívügyétől, a vízilabdától.
Haláláig, mint már német állampolgár sokszor hazalátogatott sikereinek színterére: Szentesre, ahol kitartó és szívós munkával az utódok elérték, hogy Szentes a póló hazája legyen. Haraszti Ervin munkásságának köszönhető, hogy Szentes városának a neve ismertté kezdett válni az ország sportolóinak körében. Munkásságával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a város legsikeresebb - európai hírű - sportja a vízilabda legyen.
Készült: Haraszti Ervin visszaemlékező írásai és Rózsa Gábor Haraszti Ervinnel folytatott beszélgetésének videóanyaga alapján.
Barta Lajos, 1994. december